2009. április 15., szerda

Borszótár.....................

BORSZAKÉRTŐK SZÓTÁRA

aromás: kitűnő illatú, zamatú, finom bor.

bársonyos: lágy, harmonikus vörös bor, finom csersavtartalommal.

buké: szőlőtől, érlelésből származó illatok és zamatok.

csendes: szénsavat nem tartalmaz.

elegáns: finom, a fajtára jellemző illatú, harmonikus, légies bor.

erőteljes, férfias: jellegzetes zamatú, magas alkoholtartalmú, száraz bor.

édes: szőlő édes ízét idéző bor.

édeskés: enyhén édes (félédes) bor.

élénk: kellemesen savas, cserzőanyagokban dús vörös bor.

érett: ízének és zamatának csúcspontját elért bor.

fejlett: fejlődése, íz- és zamatanyagának csúcspontján levő bor.

finom: szép, kellemes aromájú bor.

fűszeres, illatos: kifejező ízű és illatú bor.

gyümölcsízű: a szőlőfajta zamata uralkodó a bor anyagában.

harmonikus: jellegét az alkotórészek szerencsés összhangjának köszönheti.

hosszú: íze, zamata a szájban hosszú ideig megmarad.

illatos: intenzív illatot idéző bor.

kellemes: harmonikus, kissé édeskés, könnyű bor.

kemény magas savtartalmú, de kellemes hatású bor.

kerek: harmonikus, jó összetételű, telt bor.

kiváló aromájú: különlegesen finom, ízében tökéletes bor.

könnyed: sajátos, a termőtáj ízét, jellegét idéző kiemelkedő minőségi bor.

lágy: nem határozott, alacsony savtartalmú bor.

nehéz: testes, magas alkoholt és vonadékanyagot tartalmazó, kiemelkedő minőségű bor.

nemes: diszkrét karakterű, kiváló bor.

simulékony: kellemes, könnyű bor.

száraz: cukormentes, nem édes bor (4 g/l alatti cukortartalom).

tartalmas: fogyasztáskor íze betölti a szájat.

tájjellegű: A tájegységet idéző, sajátos zamatú bor.

tiszta ízű: szőlőillatú és –zamatú, hibátlan bor.

tisztaság: tükrös, fényes, üledékmentes bor (kivéve a borkristályokat!).

telt: nehéz, vörös bornál bársonyos bor.

testes: dús, vörös bornál bársonyos ízanyagú bor.

tüzes: magas alkoholtartalmú, erős bor.

üde: kellemes, könnyű, frissítő hatású bor.

2008. december 2., kedd

A bor szó története.........


A magyar bor szó története

A bor kulturtörténetéből

A magyarság azon ritka népek egyike, amelynek saját szava van a bor megjelölésére. A legtöbb európai népnek nincs saját szava, a bor szót a latinból (vinum) vették át: win, wine, vin, vino, vina, amelyek eredete az ógörög oinos, szintén bort jelentő szóra vezethető vissza.
Bor szavunkban csodálatos, misztériumokkal teli világ rejtőzik.

A bor szó eredete

A szó eredetét követve, visszatérhetünk a hun-magyar őstörténet távoli korszakaiba, ősvallásunk, istenhitének a világába. Bor szavunk története maga egy csoda. Az első leírt magyar szó a bor! Meglepő módon a kínaiak írták le először. A kétezer évvel ezelőtti kínai krónikák megemlítik, hogy a hunok és lovas kultúrájú utódaik nagy tiszteletben tartották Bor Tengri hegyét, ahol áldozatokat mutattak be Bor Tengrinek, az Újjászületés Istenének.
A bor szó első leírt formája tehát az Istent jelentó Tengi szóval - a magyar Isten szó, a hun Tengri szóból alakult ki (Ős-Tengri) – és a Szent Hegy, az áldozati hely fogalmának a kíséretében jelenik meg először a kínai krónikákban, amelyek hangsúlyozzák, hogy a Bor Tengri, a Föld és az Újjászületés Istene.
A Bor – Isten – Szent Hegy – áldozati hely – áldozatbemutatás – Föld és az Újjászületés Istene együttes említése nagyon sokat jelent a magyar ősvallás, valamint a magyar borok őstörténetének a kutatása számára. A kínai krónikákban lejegyzett bor szó azonban nem a megerjedt szőlőlére, a borra vonatkozott, hanem őseink istenfogalmának egyik megnyilvánulási formáját, az álváltozó és újjászülető hajnali és alkonyi ég tulajdonságát jelölte.
Őseink hitvilágában az Ég Urának, az Istennek három meghatározó megnyilvánulási formája volt:
Kök Tengri, az Isten (és az égbolt) nappali megnyilvánulási formája,
Kara Tengri, az Isten éjszakai megnyilvánulási formája és
Bor Tengri, az Isten hajnali és alkonyati átváltozást és égi újjászületést jelentő megnyilvánulási formája.
A kök (kék), kara (sötét, fekete), bor (szürkésfehér) az ég nappali, éjszakai, hajnali és alkonyati színeit jelölték. A bor első jelentése tehát egy szürkésfehér színt, a hajnali és az alkonyati szürkület színét jelölte, azonban az ég istenfogalmához kapcsolódva, a szó jelentése kibővült az átváltozást és az újjászületést lehetővé tevő isteni képesség szemantikai tartalmával. A hunok azért mutattak be áldozatot Bor Tengri hegyénél és az Újjászületés Istenének.
A bor szó jelentésváltozása
A bor szó az isteni tulajdonságot és isteni képességet kifejező kibővülésével szakrális jelentést kapott, amely lehetővé tette, hogy a megerjedt szőlőlé átváltozott tulajdonságainak a megjelölésére is használják.
Az erjedésben lévő szőlőlé felszínén fehérszürkés színfoltokban játszó hab jelenik meg, amelyre a bor megjelölés két okból is vonatkozhatott:
egyrészt, mert felidézte a bor szó fehérszürke jelentését,
másrészt, mert az átváltozás fizikai megvalósulását jelezte (a hab az erjedést, az átváltozás fizika folyamatát jelzi).
Az ősi gondolkodás szerint egy ital, amely olyan méretű átváltozásra képes, hogy nemesebbé, kívánatosabbá és euforizáló hatásúvá teszi, abban isteni tulajdonságok rejlenek, következésképpen ez alkalmas az istenekkel való kommunikációra.
Ezért vált a bor az ókori kultúrákban az istenek italává.

A szüret..............


Szüret


Mi az a szüret?
A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak.

Mikor kezdődött?
A szüret korábban az úgynevezett csíziós (vagy jeles napokhoz) kötődött. Egyes vidékeken a 18-19.században határozott időpontot adott meg rá a városi, vagy községi tanács, vagy a hegyközségi elöljáróság. Az időpont meghatározása azért volt fontos, mert a földesúri járandóságot, a bordézsmát így egyszerre tudták beszedni. A különböző szőlőtermő vidékeken ezek az időpontok változtak, figyelembe véve az időjárási viszonyokat és a különböző szőlőfajták érési idejét. Az Alföldön a szüretkezdő nap általában Mihály napja, szeptember 29-dike volt. Erdélyben és a Dunántúl nagyobb részén Terézia napján (október 15.), Erdélyben Gál napkor (október 16.), Borsod megyében Lukács napján (október 18.), Kőszeg vidékén Orsolya napkor (október 21.), Tokaj-Hegyalján pedig Simon-Juda napjáig (október 28.) kezdték meg a szüretet.
Régen...
"A szüret a XVI. és XVII. században igazi sátoros ünnep volt, melyre még a hadviselő vitézek is hazasiettek. Városaink statutumai szerint szüret idején még a törvénykezés is szünetelt. A vidámság és a jókedv ütött tanyát ilyenkor a szőlőkoszorúzta hegyeken és szőlőskertekben. Hogy imitt-amott verekedés és egyéb efféle csetepaté is folyt, mondanunk sem kell. Az ilyesmi természetes következménye a huzamosabb borivásnak. A régi szüreti rendszabások szerint az ilyen verekedő s káromkodó atyafiakat menten lekapcsolták s furatossal jól megverték. Akik nagyobb vétket követtek el, azokra nagyobb büntetés is járt." - írja Takács Sándor.
A munka
A szüret általában zajkeltéssel indult, pisztolydurrogtatással, vagy riogatással. Ezt követően indulhatott a munka. A szedők (lányok, asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés), vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Gyűjtőedénybe tették a fürtöket. Ez vidékenként változott. Lehetett vödör, kézi puttony, sajtár, szedőkosár stb. Amikor az edény megtelt, a szedő kiáltott a puttonyosnak, aki a hátára vette - a régen fa, ma már inkább alumínium - edényt, puttonyt, begyűjtötte a szőlőt, s vitte a présházhoz. Préselés előtt összezúzták a szemeket, régen taposva, manapság darálóval. Ezután kezdődhetett a borkészítés.
Szokások
A szürethez, mint általában minden betakarító tevékenységhez, termékenységrítus (olyan szokás-cselekedet, amely elősegíti a több termést) is tartozik. Göcsejben élt például az a szokás, hogy amikor befejezték a szedést, akkor lemetszették a szőlővesszőket, s mindegyik tőke tövére egy-egy szőlőszemet tettek, hogy következő évben jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel kapcsolatos szokások nagy része azonban nem konkrétan a szürethez, sokkal inkább a szőlő gondozásához kapcsolódott.
Az ünnep régen
Szüretkor megélénkült a szőlőhegy. A munkavégzés alatt is jellemző volt - közösségi munka lévén - a tréfálkozás, az éneklés, a hangoskodás. Utána azonban valódi ünneppé alakult a nap. A szüretelők a végzésnapon a hegyről levonulva szüreti koszorút vittek a vállukon. Ez a koszorú fém, vagy favázra aggatott szőlőfürtökből állt, amelyet búzával, vagy szalagokkal, esetleg borosüveggel díszítettek. A feudalizmus idején a menet ilyenkor a földesúr házához vonult köszönteni. Itt a dolgozók verses rigmusokat mondtak, melyekben szót ejtettek a gazda fukarságáról, vagy jószívűségéről is. A földesúr ezután megvendégelte munkásait, s este általában táncos mulatságot is tartott.
A szüreti felvonulás
A szüret befejezését nem csak a feudális időkben ünnepelték meg. Szüreti felvonulás és bál sok városban még ma is van. A szerepköröket (bíró, bíróné, csőszlányok, csőszlegények, kisbíró, táncmesterek) ma is beöltözött szereplők alakítják. A menet fontos szereplője volt a múlt században a borkirály, vagy bálkirály. Ő, illetve a családja volt felelős az esti mulatság rendezéséért. A menet érdekessége az úgynevezett baksus figurája, ami egy botra, vagy hordóra ültetett, piros ruhás férfibábu volt. Alakja Bacchusszal, a görög mitológia boristenével ( másik nevén Dionüszosz) hozható kapcsolatba. A szüreti menet jellegzetes figurái a tolvaj és a csősz, akik veszekedésükkel szórakoztatják a közönséget, de rajtuk kívül olyan beöltözött szereplők is jelen voltak, amilyen alakoskodók (jelmezbe bújt, szerepet játszó figura) általában a farsangi felvonulásokon szerepelnek. Ilyenek például a török, a szerecsen, a vándorárus, az úrfi, a cigány, a medvetáncoltató stb. figurája.
Bacchus, Dionüszosz
Ez az istenség eredetileg nem görög, hanem valószínűleg keleti isten lehetett, a Bacchus név ugyanis lüdiai eredetű. Kultusza azonban már a legrégebbi görög időkben, s később az egész görög-római világban elterjedt. Ő a szőlő, a bor, a mámor istene. Zeusz tette azzá, ugyanis Dionüszosz volt, aki elhozta az első szőlővenyigét az embereknek. A történet onnan kezdődik, hogy Héra féltékeny volt Dionüszoszra, elpusztíttatta anyját, Zeusz ezért saját combjában hordta ki a magzatot. Amikor Dionüszosz megszületett, Héra további üldözései elől Zeusz parancsára Hermész a gyermeket Nüszába menekítette, s ott a völgy nimfái elrejtették őt egy szőlőtőkékkel benőtt barlangban. Itt ízlelte meg először Dionüszosz a bort, s innen vitte el az első szőlővesszőt Ikariosz athéni pásztornak. Dionüszosz kultuszát kezdetben vidám, csendes ünnepségek keretei között éltették, később azonban ezek hangos, túlfűtött, erotikus éjszakai kicsapongásokká váltak, természetesen bormámoros szereplőkkel.
A szüreti bál
Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék. A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről "lopkodtak". Akit "lopáson" értek, azt "megbüntették". Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.
Szüreti nóták
A szőlő szedése közben sokat énekeltek, tréfálkoztak, hangoskodtak a szedők. A munka végeztével a hegyről lefelé menet, vagy a szüreti bálon is jellemző volt a nótaszó. A bálozók a táncok után, vagy azok szünetében daloltak. Jellegzetes szüreti nóta például:
Szedjük a csóka dinkát, Azt a borbő kékkadarkát, Hadd teljék a puttonyom, Aki első végzi rendét, És felönti telt edényét, Azt ... megcsókolom.
Felhasznált irodalom:
Magyar Néprajzi Lexikon 5.kötet Kecskés Péter-Ujváry Zoltán: Szüret címszó Akadémiai Kiadó, Bp., 1982

A bor tárolása..............



1. Hogyan alakítsam ki a borospincémet?
Az Ön háza alatt nincs pince, a borhűtő szekrénye dugig van, mit tehet az újonnan vásárolt primőr borokkal?
Vagy nekilát maga a pince megépítésének, feláldozva szabad idejét, felkészül a vasárnapi barkácsoló szintjét meghaladó feladatra vagy a bölcsebb megoldást választja: szakcéghez fordul.
A szakcég - a Celartec Rt. - háza valamely helyisége alá néhány nap alatt megépíti az Ön borpincéjét. Ez a választott modelltől függően kör alakú vagy ovális gödör kiásását, a boltívet alkotó előre gyártott betonelemek beépítését igényli. A Harnois szabadalom alatt álló eljárás garantálja a talajvíz mentességet és a megfelelő hőszigetelést, illetve a mechanikai teherbíró képességet a külső földnyomás és a boros palackok súlya tekintetében.
A tároló polcrendszerrel kialakított pince 800 - 2500 palack tárolására, a primőr borok optimális érlelésére képes és a teljes kivitelezés, a választott modell és a helyi sajátosságok függvényében 5-10 napot igényel.

2. A bor és a szagok
Nem elegendő a bor tárolására használt helyiség időnkénti szellőztetése, ugyanis a dugó minden szagot magába szív, elnyel. A zárt terekre jellemző szagot csak folyamatos szellőzéssel lehet kizárni, ami a helyiség alján és felső régióiban biztosított levegő-áramlással tökéletesen megoldható. Elkerülendő a hagyma, fokhagyma, sajtok, gyümölcsök borospincében való tárolása, mint ahogy a tisztítószerek és a fűtőolaj vagy ezzel működő készülékek közelsége is. Ezek ellen a szagok ellen nem véd a dugó és üvegnyak viasszal való bevonása sem.


3. Árt-e a sötétség a palackoknak?


A bor pihenése csak sötétben jár érlelő hatással. A fény, az üvegen áthatoló ultraibolya sugarak az oxidációhoz hasonló ízt okoznak. A pince - egyebek mellett - ezért a legmegfelelőbb hely a tárolásra. Nem kell azonban attól tartani, hogy a látogatásaink során felkapcsolt villanyvilágítás kárt okoz. A közepes teljesítményű izzó fénye semmi kárt nem okoz, kerülendő viszont a fénycső és a halogénizzó használata.

4. Fagyveszély?
A hideg nem veszélyes a borra: 0 C°-ig, sőt -5 C°-ig károsodás nem éri. A -5 C° azonban határpont, a fagyás már jóvátehetetlen károkat okoz: a bor megtörik. Ráadásul a tágulási folyamat miatt a dugó is kimozdul, a hőmérséklet emelkedését követően oxidálódik borunk. Fagyveszélyes helyeken célszerű a szellőzőnyílást, az ablakot hőszigetelő anyaggal - filc, üveggyapot - fedni. Kritikus helyzetben megoldás a hőfokszabályzós elektromos fűtőtest, amely értékes borait megvédi a katasztrófától.

5. Ártalmas-e a zaj?

Valaha Wagner zenéje lőrévé változtatta a legjobb burgundi borokat... Igaz-e az anekdota? Nem tudhatjuk. Egy biztos: régebben a borok kevésbé voltak stabilak. Nem kell tehát tartani a zajtól, például a hangos zenétől. Ám az autópálya, a metró vagy a vasút közelsége okozta vibráció ártalmas. Ellenük parafa vagy gumi alátétekkel védekezhet.


6. Árt-e a túlzott nedvesség?
A nedvesség a 90%-os határig nem okozhat kárt. E fölötti relatív páratartalom segítheti bizonyos baktériumok szaporodását, amelyek a dugót támadhatják meg, legyen az ónkupakkal vagy viasszal védve is. Légnedvesség-mérő minden borászati szaküzletben beszerezhető. Ha a mért értékek az Ön pincéjében a 60-70 % között mozognak, az a tökéletes állapot. 90% fölött a palackok címkéje károsodik, leválhat, penészedés jelentkezhet a palackokon, falon, tárolón. Ilyenkor használhat a palackok nedvszívó papírba burkolása, a padló salakkal borítása, esetleg egy kisebb zsák mész valamelyik sarokban.

7. Kellően szellőzik-e a pincém?
Ha a zárt tér jellemző szagát érzi, ha nyáron pára rakódik palackjai címkéjére, az Ön pincéje fulladozik. Olyan szellőzést kell biztosítani, ami nem okozhat gyakori hőmérséklet-változást. Házilagos megoldásként megfelel a pince talaj szintjéről induló műanyag csöves kivezetés (akár a talajba süllyesztve és a pincefalon fölvezetve ) amely a szabadba nyílik. A felső régió szellőzését állítható lamellás ablakkal biztosíthatja.


8. A kártevők
A rágcsálók látogatása a kartonok, a faládák és állványok elrágásán keresztül okozhat bajt: palackjai "megindulnak", leeshetnek és összetörhetnek. A pókhálózás során egy-két egyednek kegyelmezzünk: ők gondoskodnak a rovarok, így a dugókra veszélyes apró férgek irtásáról.


9. Nem túl meleg a borpincém?
A természetes pincék esetében a meleg és a pára a legtöbb nyugtalanság forrása. A hideg ugyanis - mínusz 5 C°-ig - nem okozhat kárt a borban, míg a 20 C° feletti hosszabb idejű tárolás gyors öregedést, a dugók tönkremenetelét okozhatja. Ami a legveszélyesebb, és feltétlen kiküszöbölendő, az a gyors lefolyású, ismétlődő és jelentős hőmérséklet-változás. A téli 8 C°-ról a nyári 18 C°-ra való lassú melegedés tehát nem okozhat kárt. Ha gyakoribb és szélesebb tartományú a hőingadozás, a pince hőszigetelését kell javítani. Eredményes lehet a falak parafa vagy hungarocell lemezekkel való borítása. Ha fűtés- vagy melegvizes vezeték halad át a légtéren, szigetelje a csöveket. Ha mindez nem elegendő, a megoldás a klímaberendezés beépítése vagy - kisebb mennyiségek esetén - a borhűtő szekrény.


10. Veszélyes-e ha túlzottan száraz a pince?
Ilyen esetben hosszabb távon a dugók elvesztik rugalmasságukat, a palackok szivároghatnak. A szivárgó, levegővel érintkező bor gyorsan ecetesedik. A túl száraz pince nedvesíthető a padló rendszeres locsolásával, egy vödör nedves homok is segíthet.

11. Ha nincs pince és nem is lehet utólag beépíteni
Önnek nincs pincéje,a borhűtő kapacitása nem elegendő és a jóbarátoknál sem tudja elhelyezni értékes borait. Ha gyűjteményét több száz palackra tervezi és éveket szán az érlelésre, keresni kell a házban egy olyan helyiséget, amely megfelel a sötétség vagy legalább félhomály és állandó hőmérséklet követelményeinek. Ha nem is ideális, de jobb az állandó meleg ( 18-20 C° ), mint a gyakori változás. A kiválasztott helyiségben a polcokat lehetőleg külső falra állítsa, kivéve ha az napsütötte. Kerülje a konyhába nyíló helyiséget (szagok!), a gyakori ajtónyitogatást (fény!) és a fűtőkészülék, illetve vezeték közelségét.


12. Megbízhatóak-e a borhűtők?
Ha több száz üveg bor beszerzését, érlelését tervezi, a borhűtő nem megoldás: egyszerűen a tároló kapacitás szűkössége miatt. Kisebb és gyorsabb körforgású készletekre tökéletes megoldást nyújt a 12 C° körüli állandó hőmérsékletet és ugyancsak szabályozható páratartalmat biztosító berendezés, ha nem áll fenn gyakori áramkimaradás veszélye és van elegendő szabad területe a viszonylag nagyméretű készülék elhelyezésére.


13. Jó-e ládában tárolni a palackokat?


Igen, ha nincs polcrendszer a pincében, inkább tároljuk borainkat ládában, mint piramisba halmozva. A karton dobozból viszont rakodjunk ki és távolítsuk el a pincéből, ugyanis a nedvességtől gyorsan tönkre mennek, penészednek, rossz szagukat átveszik a dugók.


14. Milyen polcrendszert válasszak?
A polcnak a térgazdaságos tároláson kívül szerepe van a pince hőstabilitásának megteremtésében. A jó barkácsolók könnyen összeállítanak a könyvespolc mintájára egy polcrendszert, ám ajánlott a nedvességálló, kezelt (de nem illatozó) faanyag használata. A rekeszeket oly módon alakítsa ki, hogy a palackok megdöntve (a dugót teljesen érje a bor) és egymáshoz jó szorosan (hőstabilitás) helyezkedjenek el. A polcrendszer függőleges elemeit betonból, a vízszinteseket fából kialakítva még jobb feltételeket teremthet mind teherbírás, mind hőstabilitás szempontjából.
A szerszámosláda ellenségei beszerezhetnek tároló elemeket a kereskedelemben. A fém szerkezeteket kerüljük: rozsdásodik és vezeti a hőt.

2008. november 28., péntek

A pénz és a bor..............

A pénz hatalma a bor birodalmában
A bor amíg a palackba és az asztalra kerül hosszú utat jár be, a szőlő a hegyről eljutva a pincéig, a tartályból-hordóból a palackba majd pedig onnan a polcokig. A bor árában mindennek valahogyan meg kell jelenie, a profit, adminisztratív költségek, humán emberi erőforrás, adó, stb.


Mi határozza meg a bor anyagi értékét?


Nem lett volna teljesen helyes pusztán 'értékről' beszélni, mert az anyagi (pénzben) mért érték mellett még oly sok más értékmérő eszköz létezik. És ez főleg igaz a borra. Gondoljunk csak a személyes értékre, kultúrális-társadalmi értékre (a 4 T) és még rengeteg minden ami nem mérthető minden esetben egy mércével, ebben az esetben pénzzel. Azonban a borért fizetni kell. A szerencsésebbnek nem mindig, de azért a legtöbb embernek igen. És ezt a kereskedelemi folyamatot ahol adunk-vesszünk valamilyen pénz formájában tesszük. Így a legegyszerübb. Ez az egyszerűsítés meghatározza a bor világát is - gondoljunk csak a 'pontozásra'. A bor amíg a palackba és az asztalra kerül hosszú utat jár be, a szőlő a hegyről eljutva a pincéig, a tartályból-hordóból a palackba majd pedig onnan a polcokig. A bor árában mindennek valahogyan meg kell jelenie, a profit, adminisztratív költségek, humán emberi erőforrás, adó, stb. Viszont ha így számoljuk akkor a bor költsége sose haladhatna meg egy adott mércét. Ez viszont gyakran mégis bekövetkezik. Következő kategóriák léteznek: az alulértékelt borok (ilyenkor a fogyasztó örül), a túlértékelt borok, a reális értékű borok és azok a borok amiket nem lehet a pénzbeli értékmérő eszközzel mérni (nem működik az ár-érték arány).Luxus cikkeknél nincsen logikus reláció az ár és a minőség közöttA bor világában számos olyan birtok létezik amely kultusz, pretízs borokat készít és ha még vetélytársaival szemben közel azonos minőséget (vagy talán jobbat) is készítenek vagy készítenének az áruk azonban a többszöröse. Vagy valóban ennyivel jobb a minőségük? Lehet-e egyáltalán a minőséget számokbak (pénzben, pontokban) kifejezni? Igen is meg nem is. Valahogyan ki kell fejezni egy minőséget és a legegyszerübb, legérthetőbb formája a számok világa. Ezért találták ki a borbírálatnál a különbözö pontrendszereket (20-as, 100-as) és az árakat. Az általános közdazdasági szabályoknak ellentmondó törtvény amikor egyes 'luxus' borok ára emelkedik és egyben az irántuk való kereslet is nő. De a bor világa nem épül szisztematikus rendszerekre, úgy ahogy az időjárás sem. Vannak keretek de ezeken belül sokminden lehetséges. Nem is kell ezeken csodalkozni, hiszen a bornak a méltatása, dicsérete elősször a fejben kezdődik. Meglátunk egy címkét híres termelőtől és máris pozitívan gondolunk a még megsem kóstolt borra. Természetesen ha nagyon reálisak vagyunk akkor a véleményünk menetközben még mindig változhat. De számos kutatás és kísértlet bizonyította, hogy a név és az ezzel járó hírnév határozza meg nagyrészét -legalább 75%-ban, ha számszerűsíteni akarjuk- (ha nem több) a bornak az általános minőségét és ezzel természetesen párhuzamosan valahol az árát is. A borkritikusok nyilatkozatai -szavakban, pontokban-, a megnyert díjak mind - mind befolyásolják a borról alkotott képett. Ahogyan Gianfranco Ferré, a Dior egykori főtervezője - aki mellesleg borcímkét is tervezett- megfogalmazta: 'A párhuzamosság amit látok a divat és a bor között, hogy a bor ára hasonlóan, mint egy estélyiruha ára tíz százalékban az anyag értéke és 90% az irigy tekintettek határozzák meg'. Elengedhetetlen a jó név, mert ez döntő formájában meghatározza az általánosan elfogadott minőséget és az árat is. Persze, hogy szubjektív mérőeszköz, hogy mit nevezünk minőségnek -főleg a bor világában-, de valaki mindig elfogja dönteni, mint ahogy ez az árak esetében is történik. BorbefektetésekÉrdemes befektetni a borba, vagy inkább, mint élvezeti cikket igyuk meg? Természetesen érdemes, de csak azokba lehet befektetni, amelyeket el is lehet fektetni. Vagyis amelyek képesek, hogy idővel fejlődjenek. És nem minden bor lesz jobb az idő múlásával! Fontos a termőhely, a jó/kitünő évjárat, szőlő fajtája és minősége, megfelelő belső értékek (sav, csersav – ez elsősorban vörösboroknál-, alkohol vagy cukortartalom, stb.), megfelelő gondozás és raktározás. Gondoljunk bele, egy azonnali fogyasztásra szánt egyszerű tájbort vagy szép rozét nincs értelme tartogatni, mert nem lesz jobb - de mitől is lennének. A bor fejlődését a sportoló pályafutásával is össze lehet hasonlítani. Akiben van potenciál, hogy profi legyen megteszi. Lassan vagy gyorsabban halad fel a görbén eléri a csúcsot onnan már az út ahogyan idősödik lefelé fog vezetni. Hasonlóan, mint a boroknál is. A bor is megsérülhet ahogy a sportoló is, ezért a kellő óvatósággal kell eljárni a raktározásnál is. A borok szeretik a 50-70% közötti páratartalmat, az állandó 11-13 °C hőmérsékletet és a kevés napfényt a tárolásnál. Számos adat létezik a sikeres befektetésekre és csak egyet említek meg, egy láda Château Margaux 1990-ban 550 USD volt, ma ugyan ez 3500 USD, vagy a Decanter legújabb kiadása szerint még több. Pontos adatokkal kereskedőházak, brókerek, aukciósházak rendelkeznek. A birtok örül ha en primeur, vagyis már a hordóban eltudja adni a bort, így megkimélik a tárolási költségektől és hamarabb jut a pénzhez. Hogyan értékelik nemzetközi szinten a magyar borokat?Fontos kérdés amit borkereskedőként felteszek magamnak: mennyiért lehet a magyar borokat a nemzetközi piacon értékesíteni? Vagy másképpen fogalmazva: a pénzbeli értékmérő eszköznek a segítségével mennyit ér a magyar bor? Az idő mindenképpen választ ad, ahogyan fejlődni fog a magyar borok hírneve és minősége. Sajnos, az a bizonyos 50 év elveszett és komoly erőfeszítésket kell tenni, hogy az elvesztegetett időt behozzák. Sok szakember állítása szerint Magyarország leghíresebb bora a 'Tokaji' alulértékelt, legalábbis anyagi szempontból. Hasonló minőségű vagy inkább (számomra) valamivel alacsonyabb értékű bor árban gyakran magasabb, mint magyar vetélytársa. A fogyasztó örül, ha egy neves Tokaji pincészet 5 puttonyos aszúját a 2000-es évjáratból 15 angol fontért megkaphatja. Azonban nem minden aszút adnak olcsón, ahogyan ez az egyik londoni kóstolás alkalmából kiderült. Aszúk és esszenciák a XVIII. és XIX. századból, 700 angol font értékben került a kóstolás megrendezésre. Tehát itt is bebizonyosodik, hogy borok amelyeknek hírneve és történelme van nagyon jól szerepelnek nemzetközi szinten. Magyarországnak számos olyan borvidéke (és ezen belül borai) vannak amely képesek hírnév produkálásra. Fel kell támadnia a magyar bornak és bizonyítani a világnak!

2008. november 27., csütörtök

A bor és................


A bor és a vallások

Az öt nagy világvallás közül az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus kifejezetten tiltja vagy nem különösebben ajánlja a bor fogyasztását. A zsidó vallásban és a kereszténységben a szőlőnek és a bornak jelentős szerep jut mind anyagi, mind lelki értelemben.A Bibliában Noéval kapcsolatosan esik szó először a borról. Az ember a bort már a vízözön előtt ismerte. A bibliai hagyomány Noénak tulajdonítja a szőlőművelést, sőt egyes teológusok szerint Noé jelentése - nyugalom, vigasztal - is erre utal.A zsidóság a Biblia szellemében élt a bor fogyasztásának lehetőségével. Palesztina híres volt szőlőskertjeiről, s a bor népi italnak számított. A választott nép használta a bort mint a gyógyítás eszközét, mirhával keverve - súlyos szenvedés esetén - kábítószerként, használta mint élvezeti cikket (vízzel vegyítve), de a bor szerepet játszott a nép vallási életében, rituális gyakorlatában is. Az Ószövetségben létezett ún. borünnep is. A jó szüret Isten áldásának, a rossz pedig Isten büntetésének számított.Az ószövetségi vallás áldozatai között szerepelt az ún. italáldozat, de a bort önmagában nem mutatták be áldozatul, legfeljebb más áldozatok adalékául szerepelt. Az áldozati lakomán a választott nép előírásszerűen használta a bort. Különös hangsúlyt kapott a bor a húsvéti bárány elfogyasztása alkalmával. Bizonyos bibliai személyek (Sámson, Keresztelő Szent János), ószövetségi papok isteni intésre vagy önként vállalt vezeklésből nem ittak, ill. nem ihattak részegítő italt (nazireusok).A keresztény vallás alapítójának, Jézus Krisztusnak életében a bor különösen kitüntető szerephez jut. Példabeszédeiben (Munkásokat felfogadó szőlősgazda, Gonosz szőlőmunkások, Jézus a szőlőtő - mi a szőlővesszők) szívesen használ szőlővel és borral kapcsolatos képeket.Jézus első csodája is borral kapcsolatos. A kánai menyegzőn édesanyja, Mária közbenjárására úgy oldja meg a vőlegény gondját, hogy a vizet borrá változtatja. Cselekedetének jelképes utalása nyilvánvaló: az isteni Mester a vizet, gyarló emberi lelkületet borrá, vagyis hitből fakadóan a szeretetért áldozatot is vállalni tudó emberré nemesíti. Jézus híres mondása: "Az új bor új tömlőbe való", kifejezi az ő tanításának újságát.A bor a legnagyobb vallási szerepet az utolsó vacsorán kapta. Jézus ezen a húsvéti lakomán a kenyeret önmaga testévé, a bort pedig önmaga vérévé változtatta. Tanítványainak parancsba adta, hogy ezt cselekedjék az ő emlékezetére a világ végéig.A bor, amely minden szentmisében újra és újra Jézus vérévé változik a pap szavára, már nem csupán az embert vidámítja, hanem megtisztítja, megszenteli, gyógyítja a lelket. A misebor (fehér vagy vörös - ez utóbbi ajánlott) csak szőlőből sajtolt, természetes színbor lehet. Adalékot nem tartalmazhat.A bor a vízözön óta nagyon hosszú utat tett meg az emberiség kultúrtörténetében. Isten akaratából az égig magasztosult, mert a kenyérrel együtt a pap szavára az emberiség megszentelő áldozatává és táplálékává lesz. Magasztosabb lett minden ételnél és italnál, mert Isten dicsőségét és a lelkek üdvösségét szolgálja.
Szőlővédő szentek, kalendáriumi napok
Szent Vince - január 22. - vincellérek védőszentje"Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince."Szent Orbán - május 25. - a szőlő, a szőlőművelők védőszentjeSzent Donát - augusztus 7. - különösen a jégeső, villámcsapás távolmaradásáért imádkoztak hozzá.Szent János - december 27. - a boráldás ünnepe.Ezen a napon szentelik a bort. Katolikus vidékeken a borosgazdák bort szenteltettek, és a szentelt borból minden hordóba öntenek egy keveset, hogy meg ne romoljon a tartalma.
Az egri főegyházmegye védőszentje Szent János apostol. Eger városának címerében a karmaiban könyvet tartó sasmadár Szent János apostol jeklépe.
GörögökA régi görögök boristene Dionysos volt, akinek tisztelete a trákoktól származik. Dionysosnak hat ünnepe volt egy évben, ezek közül a szőlőtő és a hordó ünnepe ősszel, a borsajtó ünnepe januárban, a hordónyitás ünnepe tavasszal került sorra.
RómaiakA rómaiak boristenét Bacchusnak nevezték. Kultusza a Dionysos-kultusz másolata volt, de a rómaiaknál széles körben elterjedt az orgiasztikus ünneplés, ami féktelenséggel, kicsapongással keveredett. A szenátus Kr. E. 186-tól szabályozta és ellenőrizte a Bacchus-kultuszt

2008. november 19., szerda

A borivó tízparancsolata..........


A borivó tízparancsolata

1. változat
Nem a sok dudaszó, hanem a kapa termeszti a szőlőt!
Az első pohár az egészségé, a második a jókedvé, a harmadik a bánaté, a negyedik a gyalázaté!
Nem kell dícsérned a ház borát, de ne is ócsárold azt!
Ne kopogtasd a hordókat, a gazda sem nézi meg, mennyi pénz van a zsebedben!
A borospincében az adott szó csak ott, helyben kötelez!
Aki részegségében vét, bűnhődjék józanságában!
Borbarát van, de bajbarát nincsen!
Nem mindegy, hogy a róka komázik, vagy a koma rókázik!
Sose tud az ember úgy berúgni, hogy utána lefeküdni ne tudna!
A bor kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság!

A borivó tízparancsolata
2. változat

Bort sohase igyál éhgyomorra!
Ivás előtt ne egyél édes ételeket!
Ügyelj a borfajták hőmérsékletére!
Bort mindig megfontoltan, lassan igyál!
Apró kortyokban élvezd a bor zamatát!
A nemes borokat csak tisztán igyad!
Tarts mértéket a borivásban!
Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is!
Szeresd, de légy erősebb a bornál!
Gondolj arra, mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban!


A borivó tízparancsolata
3. változat


Bort soha se igyál éhgyomorra!
Bor előtt ne egyél édes ételeket!
Légy figyelemmel a bor megfelelő hőmérsékletére! Legmegfelelőbb a 9-11°C-os természetes pincehőmérséklet, a vörösbornál szobahőmérséklet: 16-20°C.
Ügyelj a palackos bor helyes felbontására! Utána tiszta kendővel töröld meg a palack nyílását!
Bort mindig lassan igyál!
Apró kortyokban élvezd a bort!
Nemes fajbort ne keverj vízzel!
Tarts mértéket a borivásban!
Jobban ízlik a bor, ha eszel közben valamit!
Amikor egy pohár magyar bort veszel a kezedbe, hogy fehér abrosz mellett jókedvbe álmodd magad, gondolj arra egy pillanatig, mennyi fáradságos, verejtékes munka van eben a pohárnyi borban, és hogy minden elfogyasztott fürt szőlő vagy pohárka bor a szőlőművelő munkásnép számára egy-egy darab kenyér